Képzőművész kör
A vad és természetábrázolás, a profi és amatőr alkotók munkássága napjainkban egyértelműen a magyar vadászati kultúra valódi és nem nélkülözhető értékének tekinthető, amely az elmúlt évtizedben mind mennyiségi, mind minőségi értelemben igen jelentős fejlődésről tett tanúbizonyságot.
A vadászat nem csak zsákmányszerzés, ennél sokkal több: életmód, stílus, világnézet, amelynek igen fontos összetevője az ízlés, az etika, az etikett, vagyis a kultúra, a kulturáltság, a művészetek, a képzőművészet iránti érzékenység, fogékonyság, a műveltség, amellyel az igaz vadásznak egy egész életen keresztül foglalkoznia kell.
A Vadászati Kulturális Egyesület megalakulása óta igyekszik elősegíteni a vadászok kulturáltságának fejlődését és fejlesztését, valamint pályázataival, tematikus képzőművészeti kiállításaival nyilvánosságot biztosítani az alkotóknak.
A vad és természetábrázolás, a profi és amatőr alkotók munkássága napjainkban egyértelműen a magyar vadászati kultúra valódi és nem nélkülözhető értékének tekinthető, amely az elmúlt évtizedben mind mennyiségi, mind minőségi értelemben igen jelentős fejlődésről tett tanúbizonyságot.
Az Egyesület 2002. november 22-én, Csátalján tartotta meg az I. Országos Vadászati Képzőművészeti Konferenciát, s a rendezvény – ma már bizton állíthatjuk – teljesítette célkitűzéseit, alkalmat biztosított az ország különböző részein élő alkotóknak a személyes találkozásra, az ismerkedésre. A konferencia meghatározta a vadászati képzőművészet helyét és szerepét az egyetemes, valamint a magyar vadászati kultúrában. Ezt bizonyítják az alkotók évről-évre megrendezett önálló és gyűjteményes galériái, a vadászati rendezvényeken, valamint a vadásznapi rendezvénysorozat keretében szervezett kiállítások, illetőleg az utóbbi években megjelent kiadványok. De a fejlődés bizonyítéka, s az aktív egyesületi élet következménye az is, hogy az elmúlt tíz évben mind több – a természet és a vadon élő állatvilág ábrázolását is fölvállaló – egyesület, alapítvány és alkotótábor kezdte meg dicséretes működését.
A VKE Kulturális Tanácsa és a Képzőművész Köre 2009. júniusában úgy határozott, hogy a fővárosi Vajdahunyad-vár Kertész-termében megrendezendő „Találkozás a természettel” című tárlatra beérkező alkotásokat minősíti. Akkor 38 alkotó mérettette meg magát és műveit, összesen 159-et, melyekből 61 találtatott érdemesnek arra, hogy az Egyesület tanúsítványát megkapja. A bemutatott, kiállításra szánt festmények, grafikák, kisplasztikák és szobrok minősítésénél egyaránt követelmény volt a művészeti érték, a magas technikai színvonal és a szakmai hitelesség. Az öttagú zsűri elnöke akkoriban, csak úgy, mint a tavalyi esztendőben Dr. Farkas Ádám, a Képzőművészeti Egyetem tanszékvezetője, szobrászművész volt.
A VKE Képzőművész Köre azóta is minden esztendőben meghirdeti nagyszabású képzőművészeti pályázatát. A beérkezett alkotásokat rangos, elismert képzőművészekből álló bíráló bizottság értékeli és a legjobbakból Keszthelyen, a vadászati Múzeumban évről-évre időszaki kiállítás nyílik.
Az egyesület 2013-ban a tragikus körülmények között, fiatalon elhunyt grafikusművész, Balogh Péter nevét viselő Képzőművészeti Nagydíjat alapított, amelyet évente egy alkalommal, egyetlen vadászati-természeti témában alkotó művész vehet át. Az első díjat, a névadó lánya által készített réz plakettet Simon Ferenc kapta.
A „Minősített vadászati kulturális érték” immáron egyfajta védjegyévé vált a hazai vadász-képzőművészeti alkotásoknak, amely egyúttal rangos elismerést jelent a készítőiknek is.