Két éve ősszel kezdtem fotózgatni egy régi Nikon D60-al. Nagyon szerettem és élveztem vele a fotózást . Eleinte csak madarakat fotóztam, aztán jöttek az apróvadak.
Az első találkozásom egy kis őzgidával erdei cserkelésem közben megváltoztatta a fontossági sorrendet. Megtanultam egyre jobban tisztelni a természetet és egyre halkabban, óvatosabban cserkelni és így már őzre, szarvasra szeretek „vadászni”.
Sajnos nagyon kevés a szabadidőm, így ritkán jutok ki a természetbe. Ha tehetem, beöltözök terepszínűbe és elindulok, ha olyan helyre megyek, ahol vadászat is lehet, mindig egyeztetek a helyi vadásztársasággal. Többnyire cserkelve fényképezek kézből vagy monopoddal, ha kell, csúszva-mászva a földön vagy a bozótban.
