+36 70 378 4040 vke@vadaszatikultura.hu

Régmúlt Vadászpillanatok

Szívből ajánlom a Régmúlt vadászpillanatok című kiadványunkat azoknak, akik szeretik a korabeli fényképeket és azokon keresztül részesei szeretnének lenni a már lassan feledésbe merült vadászatoknak.
Ezekkel a csokorba gyűjtött képekkel talán sikerül érzékeltetnünk, milyen fontos a vadászati kultúránk, hagyományaink megőrzése és ennek érdekében a vadászok összefogása, hiszen az Ő segítségük nélkül ez a képes vadásztörténelem sem valósult volna meg. Köszönet illeti érte azokat, akik felajánlották a rendelkezésükre álló „kincseket” egy nemes cél érdekében, és köszönet illeti érte Polster Gabriellát, a VKE Dunántúli Régiójának elnökét, aki időt, fáradtságot nem kímélve összegyűjtötte és kiállításra alkalmas formába öltötte azokat.
Elárulom, hogy korlátozott anyagi lehetőségeink miatt ebből a kiadványból kimaradt jó néhány értékes, vadászmúltat idéző fotó, de lehetőségeinkhez mérten igyekszünk folytatni ezt a kezdeményezést, hisz biztosak vagyunk benne, hogy még számtalan érdekes fénykép van a vadászok birtokában, amelyek sokat megmutathatnának arról, mit és hogyan tettek vadászelődeink. Ezért, ezúton is kérjük Önöket, hogy ha birtokukban vannak korabeli vadászatokat megörökítő felvételek, osszák meg velünk!
Remélem, hogy ezzel a gondosan válogatott összeállítással is hasznos és páratlan információkhoz jutnak és örömüket lelik a kiadványunk lapozgatásában.

Oláh Csaba VKE elnöke

Az őzállomány gondozása

2004-ben jelent meg Farkas Dénes barátom kézikönyve az őzről: Nézd és lásd, mely 2010-ben a III. kiadást is megérte. “Az őzállomány gondozása” című mű, melyet most vehet kézbe az őz kezelésében elkötelezett Olvasó, részben ennek kiegészítése, de önálló mű is. Olyan, mint hívőknek a “Miatyánk…”, mely naponta ismételve is új tartalommal töltődik.

Természetes, hogy a szerző a gumicsizmában töltött 60 év (!) gyakorlatából, a tudományos kutató munka elméleti precizitásával elkötelezett, sőt megszállott, a “Jövő nagyvadja”, az őz iránt. Szakmatörténetileg igazolt tény, hogy a genetikai alapok szemrevételezéssel feltételezett megállapítása: a “selejtezés” zsákutca. A “válogató vadászat” felel meg a gyakorlatban elvárható és végrehajtható módszernek.

Nem térhetünk vissza a XIX. század szemléletéhez, amikor is e nemes nagyvadunk az apróvad kategóriájába tartozott. Fogadjuk el és valljuk együtt, hogy a ma és a holnap vadászainak, az egyre kisebb vadászterületek gazdálkodóinak a ma értéken alul kezelt vadja jelentheti a romló környezeti – élőhelyi viszonyaink között egy természetvédelmileg és ökológiailag jelentős faj túlélését. Nem kerülhet a fogoly, a mezei nyúl, a fácán sorsára.

Ezért ajánlom, sőt kérem, hogy ne csak elolvassuk ezt a könyvet , hanem hasznosítsuk is a gyakorlatban!

Bod Lajos

 

 

Őseink öröksége a vadászatban

Vadászhagyományok, vadászetika

A Vadászati Kulturális Egyesület egyik legfontosabb, alapszabályban is rögzített célja, hogy a vadászatot, mint az ember és a természet viszonyának egyik legősibb formáját, méltóvá tegye nemes hazai hagyományainkhoz. Céljának elérése érdekében feladatának tekinti a vadászetika és etikett betartásának előmozdítását, a vadászati kultúra és hagyományok megőrzését, ápolását, fejlesztését.
Az Egyesület 25 éves fennállása alatt számtalan kezdeményezéssel, programmal bizonyította a vadászati kultúra és hagyományok iránti elkötelezettségét. Az Országos Magyar Vadászkamara kezdeményezésére, Egyesületünk segítségével került kidolgozásra többek között a Vadászok Etikai Kódexe, melyet 2013-ban az OMVK is elfogadott.
A Kódex az etikai szabályok betartásának keretét fogalmazza meg, míg ez a kiadványunk a vadászati hagyományaink útmutatójaként szolgál. Úgy éreztük, hogy szükség van az Etikai kódexben megfogalmazott elvek alapján készült összegzésre, amelyet mint gyakorlati kézikönyvet adhatunk az olvasó kezébe. Összefoglaltuk azokat az eseményeket szinte forgatókönyvszerűen melyek meghatározóak és nagy befolyással vannak a vadászi létre, kezdve a vadásszá válástól a vadász haláláig.
Az etikus vadászmagatartás és viselkedés elsősorban példamutatás után, másodsorban azonban ismeretek gyűjtésével tanulható, így szeretnénk, ha minél többen forgatnák e kis kézikönyvet, ismerkednének meg vadászhagyományainkkal és építenék be saját vadászéletükbe.

Oláh Csaba
elnök
Vadászati Kulturális Egyesület

Az öreg tölgy meséi

A természet világa sok ember számára átláthatatlannak tűnő kuszaság. Érdeklődésük ellenére nem tudnak, vagy nem mernek behatolni a titkok szövevényébe, ezért e téren szerzett ismereteik felnőtt korukban sem jutnak tovább óvodáskori meseélményeiknél, az Öreg néne őzikéjénél, a Vuknál, Bambinál és társaiknál. Mindennapi valóságról alkotott véleményük – amelybe a vadon élő állatvilág és a vadászat is szervesen beletartozik – ezen oknál fogva nagyon távol áll a realitások talajától. A kötet egyik célja, hogy a visszás helyzeteket szülő problémán – lehetőleg már iskoláskorban – átsegítse az olvasót.
A másik, hogy könnyed bepillantást nyújtson abba a sokszínű környezetbe, amely gyakorta okoz meglepetéseket még a nap, mint nap benne otthonosan mozgók számára is, felülírva az alapos tudományos igénnyel megalkotott természetrajzi munkákat. A szerző – több, felnőtteknek szóló, természeti könyv írója – erdőben töltött évtizedei alatt számos ilyen furcsasággal találkozott, amelyeket, – ha nem a saját szemével győződött volna meg róluk – méltán hihetett volna ügyesen szőtt mesének, a fantázia szüleményének. Ezek egyike a korán anyját vesztett szarvasborjú és a fiatal vaddisznó különös „barátsága”, és a kettejükhöz szorosan, vagy lazábban kapcsolódó többi, meseformába öltöztetett, valóságos történet.

Az én Gemencem

Örömmel és büszkeséggel ajánlom Önöknek Zilai János Az én Gemencem című könyvét.
Úgy hiszem, nem kell bemutatni Jánost a vadászoknak, hiszen több évtizeden át alázatosan, ugyanakkor mindvégig megalkuvást nem ismerő, kiemelkedő szakmai színvonalon végzett munkájával emblematikus alakja lett a vadászati szakembereknek.
Egész életpályájára meghatározó hatással voltak a családi szakmai vonal miatt Gemencen, Góga kerületben töltött gyermekévek. Rövid kitérőket eltekintve egész életében a gemenci tájegység vadgazdálkodásában dolgozott. Ki ismerné hát jobban ezt a csodálatos, ugyanakkor a Duna közelsége miatt sokszor keservesen nehezen kezelhető, de a magyar vadgazdálkodás világhírűvé válásához oly nagyban hozzájáruló területet, mint Ő.
Könyvében részletesen bemutatja Gemenc különböző vadászkerületeit. Az egyes kerületek általános jellemzésén túl egyúttal különleges múltidéző teadélutánra invitálja az olvasót. Minden tájegységnél felidéz egy, a rendszerváltást megelőző időkben történt meghatározó eseményt is izgalmas és színes szakmai életéből, a legemlékezetesebb vadászataira, vendégvadászaira pedig külön fejezetekben emlékszik vissza.
Bátran állíthatom, hogy hiánypótló művet kaptunk Jánostól, nemcsak a világhírű gemenci tájegység, de a vadászati szakma szempontjából is. Hiszen János karakteres szakmaisága, szerény, ugyanakkor erős és határozott jelleme példaként kell, hogy álljon a felnövekvő vadászgenerációknak. Izgatottan várjuk a könyv folytatását is, amelyben a rendszerváltást követő idők hangulatait eleveníti majd fel a szerző.

Oláh Csaba
elnök
Vadászati Kulturális Egyesület

Hubertus kereszt

Friss tartalom

Híreket, aktualitásokat, programajánlatokat, sajtócikkeket, pályázati felhívásokat is talál friss tartalmaink között!

Pályázatok

vadászat fényképezőgéppel

Tanfolyamok

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás