Vadászat Nemzetközi Kiállítás

Mondhatni, hogy immár hagyományos módon a központi „A” pavilonban elhelyezkedő monumentális erdőgazdasági körstand külső palástjának az installációját a Vadászati Kulturális Egyesület Képzőművész Körének a tagjai készítik. Az alkotások nem kevesebb, mint 27 természetfestő keze munkáját dicsérik, tanúskodva a hazai vadász-képzőművészet páratlan gazdagságáról. A tárlat értékét tovább növeli, hogy a kiállítandó művek egy része korábban elnyerte a “Vadászati kulturális érték” minősítést. Ebben az évben azonban újítottunk, így ezúttal a hazai természetfotózás legjobbjainak is lehetőséget biztosítottunk a bemutatkozásra. A bemutató színvonalát mi sem jelzi jobban, mint hogy nemzetközileg is elismert Máté Bence elfogadta a meghívásunkat. Az egyesület önálló, 72 négyzetméteres standján a VKE Diana Vadászhölgy Klubja által szervezett gyerekfoglalkoztató mellett alkalom nyílik a legnevesebb kortárs vadászíróinkkal való találkozásra és élő képzőművészeti bemutatót is lehet majd látni. Az érdeklődők megfigyelhetik, hogyan születik egy vadászfestmény, de lehetőségük lesz az agancsfaragás apró trükkjeinek és műhelytitkainak az ellesésére is. A VKE Magyar Vadászkürt Egylet a kiállítás minden napján gondoskodik a színes és változatos kürtös programokról, szombat délután pedig a Vadászati Kulturális Egyesület rendezi meg a „FeHoVa Kupa 2012” elnevezésű nemzetközi szarvasbőgő versenyt, amely a nagyszínpadon lesz látható – és hallható. A rangos megmérettetésre rekordszámú jelentkezés érkezett, így 14 órától 22 magyar és külhoni „bika” fogja tapsra bírni a várhatóan szépszámú nézősereget. Látnivalókban és különlegességekben nem lesz hiány, érdemes tehát kilátogatni a 2012. február 16-19. között, a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban megtartandó 19. Fegyver, Horgászat, Vadászat Nemzetközi Kiállításra. A VKE standján mindenkit szeretettel várunk egy kis baráti vagy szakmai beszélgetésre! Keressen bennünket, találkozzunk a FeHoVa-n!

Farkasordító hideg ide, méteres hótorlaszok oda, aki akart, február 4-én, a kisebb-nagyobb időjárási viszontagságok dacára el tudott jutni a Bugyi nagyközség határától kőhajításnyira, mégis csendes, nyugodt, természetközeli környezetben elhelyezkedő Forster vadászkastélyba, a VKE Diana Vadászhölgy Klub idei, immáron kilencedik báljának a helyszínére. A lányok – de ezt talán már felesleges külön kiemelni – ismételten kitettek magukért: hatalmas bulit csaptak. Volt ott minden, mi szem-szájnak, illetve fülnek ingere, avagy egy sikeres vadászbál kelléke. Még felsorolni is hosszú volna, mennyi minden történt, amíg a Pipacs Vadászkürt Együttes nyitószignáljától, Pechtol János vadászkamarai főtitkár ünnepi beszédén és a Galga menti népzenén át, a hajdúsági Dianák csikóstáncán keresztül eljutottunk a hajnalig tartó önfeledt „parkett-koptatásig”, hogy a fejedelmi étkekről és borokról, vagy az értékes tombolanyereményekről már ne is szóljunk. A hangulat egyszerűen leírhatatlan volt, ezért a szavak helyett Polster Gabriella fotóriportja „meséli” el az est történéseit. A képsorozat tökéletesen visszaadja azt a hangulatot, amely az idei Diana bált jellemezte…

2012. június 2-án Várpalotán

Már most érdemes beírni a naptárba, hogy a VKE idei, éves főrendezvénye 2012. június 2-án, a Veszprém megyei Várpalotán lesz. A helyszín és az időpont már biztos, a programegyeztetés azonban még javában tart, de a szokásos események, mint a főzőverseny, az ünnepi felvonulás, a Szent Hubertus mise, a Bársony István Ifjúsági Prózamondó Verseny, a vadászkutya fajta és a solymász bemutató, a Nemzetközi Vadászkürt Fesztivál mellett az is eldőlt, hogy az Országos Szarvasbőgő Bajnokságot is a Vadászati Kultúra napja keretében rendezzük meg. Az idei esemény különlegessége lesz a Thury Vár belső kerengőjében lévő „Borudvar” és a hazánk gasztronómiai sokszínűségét bemutató „Ízek utcája”.

Az előadások témái, időpontok:

1.) A mezei nyúl gazdálkodás állategészségügyi hátulütői

Előadó: dr. Gál János

2012. január 24. (kedd), 17.00

2.) Faunaidegen és invazív ragadozóink. Miért baj, hogy itt vannak?

Előadó: dr. Heltai Miklós

2012. január 31. (kedd), 17.00

3.) Az apróvad és az őz takarmányozása, vadföldi takarmánykeverékek használata az élőhely-fejlesztésben

Előadó: Szuda Zoltán

4.) Az Európai Bizottság közös agrárpolitikai reformtervezete, a termelés hatékonyságának korlátozása, vagy az ökológiai modernizáció kezdete? Új eszközök a csapdázásban?

Előadó:Hajas Péter

2012. február 14. (kedd) 17.00

Helyszín: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászszövetség székháza (Szolnok, Petőfi S. u. 13.)

Minden vadgazdálkodást folytató, vadászatot kedvelőt, és érdeklődőt szeretettel várunk!

További információ: 06-56/514-180, postmaster@szolnokmvk.t-online.hu

Verseny időpontja: 2012. február 18. szombat, 14.00

Verseny helyszíne: Hungexpo Budapesti Vásárközpont, „A” pavilon, nagyszínpad

A versenykiírás szerint a FeHoVa Kupa 2012 nyílt verseny, amelyre előzetes jelentkezés alapján bárki jelentkezhet, ha elfogadja a kiírásban foglalt feltételeket.

A helyszínen jelentkezést már nem fogadnak el, az kizárólag előzetesen, írásban, legkésőbb 2012. február 1-ig lehetséges a Vadászati Kulturális Egyesület elérhetőségein ( vke@vadaszatikultura.hu, 1163 Budapest, Cziráki u. 26-32. II/156. ). A jelentkezés ingyenes, részvételi díj nincs!

Az OMVK megyei területi szervezetei megyénként legfeljebb két résztvevőt delegálhatnak, míg a nemzetközi vadászszövetségeknek három versenyző nevezésére van lehetőségük.

A versenyzőknek a rendezvény napján legkésőbb 12 óráig regisztrálniuk kell magukat a Vadászati Kulturális Egyesület „A” pavilonban található standjánál, majd 13 órától egy eligazításra kerül sor, amelynek keretében pontosan ismertetik a versenyszabályzatot

A versenyzők név nélkül, csak a sorszámuk alapján lesznek – a műsorvezető által – színpadra szólítva. A zsűri tagjai nem tudhatják, hogy az egyes sorszámokhoz mely személyek vannak hozzárendelve, így a részrehajlás teljesen kizárható. A sorszámok kihúzása a verseny megkezdése után, a színpadon történik, amikor a zsűri már elfoglalta a helyét a kabinokban.

25-nél több versenyző jelentkezése esetén nem nyilvános előválogatóra kerül sor. A zsűri előválogatón hozott döntése ellen fellebbezésnek helye nincs!

A szervező, a Vadászati Kulturális Egyesület a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően kívánja lebonyolítani a versenyt, amely a lehetőségekhez mérten széleskörűen lefedi a szarvasbőgés során hallható hangok skáláját. A szervezők biztosítják a versenyzőknek az optimális és egyenlő feltételeket, így a színpadi hangosítást és világítást is.

A teljesítmény értékelésénél a legfőbb szempont a technikai kivitelezés, a szakmailag és művészileg hiteles és helyes előadás, valamint a hangutánzás élethűsége.

Az öttagú zsűri tagjai a színpadi teljesítmény alapján egyenként és versenyszámonként külön-külön, 1-től 6-ig pontozzák, értékelik a versenyzőt. A 2012. évi I. FeHoVa Kupa győztese az lesz, aki a leghitelesebben bőg, és így a verseny során a legtöbb pontot gyűjti össze.

A versenyzők, a bírók és a küldöttségek vezetői (kamarai elnökök, titkárok) kötelesek klasszikus vadászruhát és kalapot viselni! Az a versenyző, aki viselkedése vagy öltözete alapján nem felel meg a vadászati etikett előírásainak, automatikusan kizárandó a versenyből.

A versenyzők maguk választják ki a bőgőeszközeiket, de nem használhatnak elektronikus hívókat vagy egyéb, nem a saját hangképzés elvén működő mesterséges segédeszközöket. Az előadás időben nem korlátozott, a mikrofon használata kötelező!

A versenyző – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – az előadásának megkezdése előtt minden esetben köteles kalapemeléssel üdvözölni a közönséget, s a végén ugyanígy, kalapemeléssel jelezni a műsorvezető, valamint a közönség felé a feladat befejezését.

Versenyszámok:

A: Kereső bika hangja. (KÖTELEZŐ!)

B: Teheneit terelő bika hangja. (KÖTELEZŐ!)

C: Egyenrangú társát harcra hívó bika hangja. (KÖTELEZŐ!)

D: Hárembika hangja. (KÖTELEZŐ!)

E: Fáradt bika utóbőgéskori hangja. (SZÉTBŐGÉSNÉL!)

Az értékelést egy öttagú bizottság végzi, melynek tagjait a szervezők kérik fel a zsűrizésre.

A bírói testület hatodik tagja a verseny igazgatója, aki a szabályszerűségért felel, vezeti a jegyzőkönyvet, összesíti az eredményeket, valamint eljár az esetleges reklamációk és óvások esetén. Értékelésekor a bírók nem konzultálnak egymással, a versenyzőket a verseny ideje alatt nem láthatják, telefont vagy egyéb, eredmény befolyásolására alkalmas eszközt, továbbá nem adhatnak és kaphatnak semmilyen jelzést, amelyből a versenyző személyazonosságára lehet következtetni. Aki figyelmen kívül hagyja a szabályokat, azt a szervezők felfüggesztik és a helyébe egy új bírót ültetnek.

A bírók négy oldalról körülhatárolt fülkében ülnek, a verseny igazgatója minden bíró értékelését látja (a verseny rendezője és a közönség is). A bírói kabinok paddal vagy székkel vannak ellátva, a bejárat a színpadnak háttal van.

Ha 17-nél több versenyző indul, akkor a szervezők fenntartják maguknak a jogot, hogy a harmadik diszciplínától (versenyszámtól) a bőgést kizárólag azok a versenyzők adhassák elő, akik a pontszámuk alapján az 1-6. helyen állnak.

Az értékelés alapjául az 1-6 közötti pontszámok szolgálnak. Részpontszám nincs! Az értékelés nyilvános, a tábla látható a verseny menedzsmentje és a közönség számára is. Az eredmények kizárólag az utolsó versenyszámot követően, a bírói testület által aláírt jegyzőkönyv tartalmának kihirdetésekor válnak hivatalossá.

Pontegyenlőség esetén (ha ez az 1-5 helyek valamelyikét érinti) szétbőgésre kerül sor, melynek során az „E” diszciplínát kell előadni. Ezt a zsűritagok ugyanúgy pontozzák. Ha a szétbőgést követően is ugyanolyan pontszámmal állnak a versenyzők, akkor a versenyigazgató nyilvános sorsolással dönti el a végső sorrendet.

A zsűri vagy a versenyigazgató tevékenysége elleni fellebbezés megengedett. A panaszt jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Az ünnepélyes eredményhirdetésnél a verseny minden résztvevője emléklapot, az első öt helyezett pedig tanúsító oklevelet vehet át a verseny igazgatójától. A helyezettek ezen kívül értékes tárgydíjakat nyernek, míg az első helyen végző versenyző egy esztendőre megkapja a FeHoVa Kupa vándorserleget, valamint örök emlékül annak kicsinyített mását.

Budapest, 2012. január 2.

Oláh Csaba

a VKE elnöke

A 13-as szám is szerencsétlen, de mondhatnák Önök azt is, hogy Nekünk semmi sem jó. Tavaly kemény fagy és hideg volt, az idén pedig három napon keresztül esett az eső, ezért nem volt szívünk a gyerekeket a szabadtéri rendezvényre kényszeríteni.

A Vadászati Kulturális Egyesület Matula Programjának évi utolsó rendezvénye, karácsony előtt a Vadonélő Állatok Karácsonya. De nem azért vagyunk mi vadászok, hogy az időjárás elől megfutamodjunk. Ha a gyerekeket a délelőtti esős vadetetésbe nem is vontuk be, mi vadászok azért egy páran összejöttünk és Cegléden a Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság területén elvégeztük a vadak aznapi etetését. Ez itt nem új dolog, mint az országban máshol is, a vadászok télen folyamatosan gondozzák, ápolják és etetik a vadakat. Természetesen csak akkor esett legjobban az eső, amikor egy apró vagy nagyvadetetőnél kiszálltunk a terepjáróból, hogy elhelyezzük a vadak táplálékát. Vittünk ki napraforgót kukoricadarát, ocsút, de különleges csemegének az ajándékba kapott káposztát is. Ezt az elmúlt években a gyerekekkel közösen csináltuk, ami nagyon tetszett Nekik. Élvezték a terepjárókon, traktoron való utazást és minden apró gyerekkéz által elhelyezett vadtáplálék öröm és hasznos volt részükre, ez sajnos most a nagy eső miatt elmaradt.

Megszárítottuk magunkat és délután 2 órakor már a  Jászkarajenői Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár termében szervezett közös gyermekrendezvényen jelentek meg a vadászok. A házigazda Petőfi Művelődési Ház munkatársai mindent szépen előkészítettek, így a lebonyolításban nem volt nehéz dolgunk. A Művelődési Ház igazgatónőjének megnyitója után a Vadászati Kulturális Egyesület nevében – a rendezvényen részt vett Oláh Csaba elnök Úr is – a gyerekeknek előadást tartottunk a vadonélő és a kertekben, udvarokban élő állatok, madarak téli etetésének fontosságáról, módjáról és szabályairól. Nagyon tetszett a gyerekeknek a mindig velem lévő magyar vizslám, ezért ezt kihasználva hasznos tájékoztatót kaptak a magyar kutyafajtákról is. De ez csak a kezdet volt, az újszivási vadászbarátunk héja madarának bemutatása előtt. Bató Miklós solymász olyan előadást tartott a solymászatról a gyerekeknek, hogy utána alig tudott a sok feltett kérdésre válaszolni.

Becsületére váljon a gyerekeknek, hogy nem csak a bemutatókat élvezték, de felkészültek a rendezvény témájából is. Gyönyörű verseket, történeteket és dalokat adtak elő a vadon és a kertben élő állatokról. Volt olyan ifjú, aki nagy igyekezetében, – annak ellenére, hogy a felkészüléskor Ő volt a legjobb -  belesült és egy hang sem jött ki a szájából. Ennek ellenére Ő is és többi résztvevő is részesült a szereplésért kapott jutalom csokoládéból. A téma befejezésére szellemi 13+1 totót készítettünk, amit a helyszínen  alakult csapatok gyorsan és ügyesen töltöttek ki, nagyon sokan hibátlanul. Nem volt tehát hiábavaló az előadásunk és rendezvényünk. A végén a gyerekeknek a kapott vadászlapokból kivágott képekből kiállítást kellett készíteni a paravánokon „ A vadon élő állatok tele címmel.”

A legnagyobb ovációt a rendezvény végén kiosztásra kerülő ajándékcsomagok és a forró tea osztása váltotta ki.

Az eső továbbra is zuhogott, így a madáreleségek kihelyezése a szabadban továbbra is elmaradt, de megígérték a gyerekek, hogy másnap jönnek és folyamatosan fogják etetni a környék téli vendég madarait. Mi vadászok pedig tesszük tovább dolgunkat és másnapra is szerveztük már a vadak téli etetését és csak remélni tudjuk, hogy rendezvényünkkel elértük célunkat és a vadon élő állatoknak nem csak egy nap lesz egy évben karácsonya.

Mészáros Iván

Rólunk írták

Legfrissebb cikkek:

20 éves a VKE

Barátság és puskaszó

Magyar sikerek Pozsonyban

Országos Diana Kupa

Telkibányai vadásztábor

Vadászat és kultúra

Vadászok – ünneplőben 

IX. Országos Diana Bálra,

melyet 2012. február 4- én
a Forster Vadászkastélyban  (2347 Bugyi, Rádai u.) rendezünk meg.

A vacsora menüje:

Előétel: Borókás vadpástétom kékáfonya esszenciával

Leves: Fácán Consommé húsával, zöldségeivel

Főfogás: Érlelt szarvasérmék konyakos-karamelles rókagomba mártással, burgonyalepény

Desszert: Házi vargabéles mazsolás borhabbal

Éjfélkor (svédasztalról): Vaddisznó pörkölt erdei gombával és juhtúrós sztrapacskával

A bálra előzetes helyfoglalás:
Bán Beatrixnál a (30) 962-0930 vagy a (70) 702-5164 telefonszámokon, vagy
a Diana Vadászhölgy Klub megyei szervezeteinek vezetőinél. A báli belépő díja személyenként 12.000.- Ft, mely tartalmazza:

• Aperitif (Jägermeister, házi szilvapálinka)
• Vacsora és éjféli uzsonna
• Kávé, korlátlan ásványvízfogyasztás

A belépőjegyek árát a résztvevők számának megjelölésével, “Diana bál” megjegyzéssel rózsaszín postai csekken a Vadászati Kulturális Egyesület címére:

(1163 Budapest. Cziráki u. 26-32. II/156.), vagy banki átutalással a Vadászati Kulturális Egyesület Monor és Vidéke Takarékszövetkezetnél vezetett 65100149-11279804 számlaszámára szíveskedjenek teljesíteni.

A bál programja:
18-18.30 óra a vendégek érkezése
19 óra a bál megnyitása
Hagyományainkhoz híven a bált kürtszóval nyitjuk meg.
19.30 óra a vacsora felszolgálása
21.00 óra a műsor kezdete
24 óra Tombola,
ahol értékes nyereményeket sorsolunk ki.

Kedvezményes szálláslehetőség a bál vendégei részére:

Forster Vadászkastély
(2347 Bugyi, Rádai u. Tel.: (29) 347-358, (30) 916-4002, honlap: www.forsterkastely.hu)
Budapesttől 18 km-re, Bugyi Nagyközségben található a XIX. század végén épült festői szépségű, több hektár ősparkkal körülhatárolt Forster Vadászkastély. A városhoz közel, de a zajoktól távol, a természetes környezet, a tradicionális magyar ízek, az egyedi gasztronómiai lehetőségek, a sajátos látványelemek, és egy új, 2011 áprilisában átadott 3 csillagos szálloda teszi vonzóvá ezt a csodálatos helyet. A Makovecz Imre által tervezett, padlófűtéses és légkondicionált rendezvényterem tökéletes harmóniát alkot a minket körül ölelő természettel, belső kialakításában a népi motívumok és a modern kor elemeinek egyensúlyával, összefonódásával találkozunk.

Szobaárak:

Szállás szombat éjszakára:

Szobatípus Szobaár
Kétágyas szoba egy személyre 8.800.- Ft/szoba
Kétágyas szoba 14.000.- Ft/szoba
Franciaágyas szoba 14.000.- Ft/szoba
Háromágyas szoba 18.400.- Ft/szoba
Négyágyas szoba 20.900.- Ft/szoba
Lakosztály 2 fő részére 19.500.- Ft/ szoba
(Az ár tartalmazza az ÁFÁ-t, a vasárnapi bőséges büféasztalos reggelit, valamint a zárt parkoló használatát, de nem tartalmazza az idegenforgalmi adót. Pótágy: 3.400.- Ft)

Akciós hétvégi program:

Szállás két éjszakára péntek esti vacsorával: 15.700.- Ft/fő
(A csomag ára tartalmazza az ÁFÁ-t, a 2 éjszakai szállás díját, a péntek esti vacsorát, a szombati és vasárnapi bőséges büféasztalos reggelit, valamint a zárt parkoló használatát, de nem tartalmazza az idegenforgalmi adót.)

Szállás két éjszakára péntek esti vacsorával,
Ócsa nevezetességeinek megtekintésével: 19.900.- Ft/fő
(A csomag ára tartalmazza az előző csomagban foglaltakat, valamint a szombati napon egy ócsai kirándulást, melynek programja:
- Ócsai Műemléktemplom megtekintése idegenvezetéssel,
- Ócsai Tájház (Néprajzi Gyűjtemény) megtekintése,
- Öreghegyi pincesor – helyi borkóstoló,
- Ócsai madárvárta megtekintése.)

A csomagajánlatokon kívül, külön díjazás ellenében, igény szerint lovaglási és lovaskocsikázási lehetőséget biztosítunk vendégeinknek a dabasi Szervál SE- nél.

Kérjük, hogy szobafoglalásnál a Diana Vadászhölgy Klubra szíveskedjenek hivatkozni!

A keszthelyi Helikon Kastély Hintómúzeumában október 14-én került sor „A vadászat a kultúra bölcsője” című, a Vadászati Kulturális Egyesület idei képzőművészeti pályázatának zsűrizett anyagából készült kiállítás megnyitóünnepségére. A meghívott vendégeket a Baranya Vadászkürt Együttes szignálja köszöntötte, majd Pálinkás Róbert igazgató tartott rövid beszédet, melyben elmondta, hogy a Festetics-kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte. Az akkor 34 termes épületet a 18. és 19. században háromszor átépítették, ma 101 helyiséggel büszkélkedhet, ezzel hazánk egyik legnagyobb barokk kastélya, melyhez egykoron ugyanúgy hozzátartoztak a vadásztrófeák és a fegyverek, mint a könyvtár, a főúri bútorok, valamint az arany- és ezüsttárgyak. Jeles vadászok hírében álltak a Festeticsek, a kastély nyugati átjáróját trófeafolyosónak is nevezték és a biliárdtermet is agancsok díszítették. Sajnos, a gyűjteményből semmi sem maradt a kastélyban, sorsa egy lett a bútorok, a fegyverek, a porcelánok nagy részével: minden eltűnt. A véletlen folytán 2001-ben mégiscsak sikerült jelképes összegért egy Somogyban elejtett szarvas agancsát visszavásárolni, amelyet gróf Festetics Tasziló 1883-ban hozott terítékre. Ez az egyetlen hírmondója az egykori gazdag gyűjteménynek. De Keszthely nem maradhatott vadászati múzeum nélkül, így külön épületben létrejött az a félezer preparátumból álló, világ-rekordokban is jócskán bővelkedő páratlan gyűjtemény, amely kontinensünk egyik, ha nem a legszebb vadászmúzeuma.

Ezt követően Oláh Csaba, a VKE elnöke ismertette a pályázat eredményét, részletesen méltatva az idén húszesztendős egyesület Képzőművész Körének a hazai vadászati kulturális életben betöltött vitathatatlanul jelentős szerepét.

A január végéig látogatható tárlatot Feiszt Ottó, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke nyitotta meg. Ezt követően dr. Bencze Katalint szavalta el Ferenczy Klára „Erdő ölén” című költeményét, majd egy igazán különleges előadásnak, egy gitár-négykezesnek lehettek szem- és fültanúi a termet zsúfolásig megtöltő vadászok, akik Szabó Anna és Hriczu Ádám gitárművészek akusztikus hangszeréből elővarázsolt produkciójának tapsolhattak.

A kiállító művészek, akiknek a munkái január végéig a keszthelyi Helikon Kastély Hintómúzeumában (8360 Keszthely, Kastély u. 1.) megtekinthetők:

Bálint József, Csengődy Ottó, Domonkos Béla, Egyházi Tibor, Eördögh Katalin, Farkas Sándor, Iván István, Keszthelyi Jenő, Kovrig Miklós, Kőhalmy Tamás, Mészáros Iván, Nagy Zoltán, Rékasi Csaba, Seres József, Simon Imre, Surányi Gabriella, Szamosközy Antal, Vasáros Erika.

A VKE Kulturális Tanácsa és a Képzőművész Köre 2009. júniusában úgy határozott, hogy a fővárosi Vajdahunyadvár Kertész-termében megrendezendő „Találkozás a természettel” című tárlatra beérkező alkotásokat minősíti. Akkor 38 alkotó mérettette meg magát és műveit, összesen 159-et, melyekből 61 találtatott érdemesnek arra, hogy az Egyesület tanúsítványát megkapja.

Azóta az éves képzőművészeti pályázatokra beküldött és kiállításra szánt festmények, grafikák, kisplasztikák és szobrok egy szakértőkből álló zsűri által minősítésre kerülnek. A minősítésnél egyaránt követelmény a művészeti érték, a magas technikai színvonal és a szakmai hitelesség. Bátran kijelenthető, hogy a „Vadászati kulturális érték” minősítés mára egyfajta védjegyévé vált a hazai vadász-képzőművészeti alkotásoknak, amely egyúttal rangos elismerést jelent a készítőiknek is.

A tavalyi, 2010-es képzőművészeti pályázatra beérkező anyagokat egy esztendeje ugyancsak a Keszthelyi Helikon Kastély Hintómúzeumában tekinthette meg a nagyközönség. A kiállításnak akkor közel százezer látogatója volt.

Az idei évben a pályázatra benyújtott alkotások közül kilencet ismert el vadászati kulturális értéknek és harmincegy művet javasolt kiállításra alkalmasnak a VKE elnöke, Oláh Csaba és Valaczkai Erzsébet művészeti szakértő által elnökölt zsűri.

A gödöllői Szent István Egyetem rektori tanácstermének patinás falai sok mindent megértek már, de vadászkürtök szavát még sohasem visszhangozták. Így volt ez egészen október 22-ig, amikor „megtört a jég”, hiszen az I. Nemzetközi Vadászati Kulturális Konferencia és Vadászhölgy Találkozó stílszerűen az „Üdvözlés” című szignállal kezdődött. Ne gondolja azonban senki, hogy ez volt az egyetlen különlegessége az idén húszesztendős Vadászati Kulturális Egyesület által szervezett eseménynek…
Rendhagyó volt ez a rendezvény abból a szempontból is, hogy a vadászati kultúra fontosságát felismerve jó néhány – korábban is egy csónakban evező, ám nem mindig egy irányban húzó – hazai szakmai és társadalmi szervezet végre összefogott egy közös cél érdekében. A VKE mellett az Országos Magyar Vadászkamara és az SCI itthoni képviselete is elnöki szinten volt jelen, a levezető elnöki tisztséget pedig Marghescu Tamás, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) vezérigazgatója vállalta magára.
A kürtös köszöntő és a Magyar Vadászok Zászlójának behozatala után elsőként Oláh Csaba, a Vadászati Kulturális Egyesület elnöke üdvözölte a hazai és a külföldi résztvevőket, majd Szabó Ferenc, a Vidékfejlesztési Minisztérium erdészeti, halászati és vadászati főosztályának főosztályvezető-helyettese nyitotta meg a konferenciát. A „házigazdák” nevében prof. dr. Csányi Sándor dékán, a VadVilág Megőrzési Intézet igazgatója köszönte meg, hogy a szervezők erre az intézményre gondoltak, amikor a végleges helyszín mellett kellett dönteniük.
A plenáris ülés nyitóelőadásában a közel száz meghívott vendég és a vadászati kultúra ügye iránt elkötelezett érdeklődő a vadászat történelmi, társadalmi és kulturális jelentőségéről kapott átfogó képet. Bizony, sok idő eltelt, amíg az első „műalkotásoktól”, a létfenntartó vadászatot folytató ősember barlangrajzaitól eljutottunk a természetvédelmi szempontokat előtérbe helyező fenntartható vadászatig. A vadászat célja és eszközrendszere, a megítélése, az emberek gondolkodásában betöltött szerepe, a hitvilágában elfoglalt helye és művészi megjelenítése koronként eltérő, egy valami azonban állandó: a vad és a vadászat szeretete.
A külföldi delegációk vezetői országuk vadászati kultúrájának a múltjáról, jelenéről és fejlesztési lehetőségeiről tartottak beszámolót, különös tekintettel a viselkedésre, az öltözködésre, a vadászkürtös szokásokra, a vadászirodalomra, az oktatásra-nevelésre, illetőleg a vadászhölgyek szerepére.
A Németországból érkezett Renate Weber, a bajorországi vadászhölgyek elnökeként kiemelte: a tartományukban ma már közel 30 százalékra tehető a női puskaforgatók aránya, amely egyértelműen jelez egyfajta folyamatot, és amellyel kapcsolatban egyeseknek vannak fenntartásaik, de vitán felül áll, hogy ma már a gyengébbik nem képviselői meghatározó szereppel bírnak a német vadászati kultúrában. A „civilben” gyógyszerészként tevékenykedő előadó úgy véli, a kontinensünkön jellemző négy vadászati rendszer – a német, a skandináv, a latin-európai és az angolszász – közül a legtöbb szokásjogon nyugvó viselkedésformát a Magyarországon is elterjedt német rendszer foglalja magában, ezért ezt kell tekinteni a klasszikus értelemben vett vadászati kultúra eredőjének.
Dr. Sona Supekova, a szlovák vadászszövetség képviselője északi szomszédaink vadászati kultúrájának bemutatásán túlmenően a terítékkészítés szabályrendszerének egységesítésére és a túlzó trófeakultusz veszélyeire hívta fel a figyelmet. Javaslata szerint a sportvadász-, valamint a szakemberképzés során sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a vadászias magatartás, az etikett oktatására és az etikai vétségek szankcionálására. Náluk már történtek lépések ebbe az irányba, és bíznak benne, hogy további követőkre fognak találni, mert – ahogyan mondta – az etikus vadászt ez emeli az egyszerű gyilkosoknál erkölcsileg sokkal magasabbra. A vadászati kultúra ápolása és terjesztése, a hagyományokra épülő vadászszokások betartása, illetőleg bizonyos alapelvek – mint például a vad és a vadásztársak tisztelete vagy az önmérséklet – érvényre juttatása hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy a társadalom nem vadászó része felé sokkal kedvezőbb kép alakuljon ki a vadászokról.
Kelemen Attila, a romániai vadászszövetség alelnöke, Európa Parlamenti és országgyűlési képviselő ugyancsak a vadászatellenes közhangulatról beszélt, hozzátéve, hogy ő igenis büszke vadász mivoltára és akár Brüsszelben, akár Bukarestben, akár Marosvásárhelyen vállal közszereplést, mindig vadászruhában jelenik meg. A jelenlévőket szintén arra kérte, a mindennapjaikban ők is bátran vállalják, hogy vadászok és ne hátráljanak meg, ne féljenek az érzelmektől túlfűtött „természetvédők” arroganciájától. „Nekünk, vadászoknak az öltözködésünkkel is az összetartozást kell demonstrálnunk.” – zárta gondolatait – szűnni nem akaró tapsvihar közepette a politikus.
Dan Emilian Lambert Hodoneantu, a Temesvári Diana magazin főszerkesztője a vadászjelöltség előnyeire és veszélyeire világított rá. Az előnyeit talán nem kell taglalni, hiszen egyértelmű, hogy a vadásszá váláshoz szükség van az olyan hozzáértő, rutinos, sokat tapasztalat tanítómesterekre, akik a gyakorlatba is képesek bevezetni a kezdő jágerokat. A vadászjelöltség feltételrendszerét ugyanakkor akképpen kell kidolgozni, hogy ne válhasson puszta formasággá, ne lehessen csak úgy lepapírozni a dolgot, és azt is egyértelműen meg kell határozni, hogy kik lehessenek mentorok.
A koradélutáni állófogadás végén a résztvevők a VadVilág Megőrzési Intézet udvarára vonultak, ahol dr. Bíró Zsolt egyetemi docens vezette végig a vendégeket a vadgazdálkodási tanösvényen, majd az intézet igazgatója beszélt az aktuális vadbiológiai kutatások eredményeiről és az Országos Vadgazdálkodási Adattár működéséről.
A szekcióülések legnagyobb sikerű előadását Kőhalmy Tamás vadászalkotó és Schmidt Péter vadászkürtös tartotta. Előbbi a hazai állatábrázolás elmúlt kétszáz évéről nyújtott átfogó művészettörténeti képet, a baranyai zenész pedig a magyar vadászkürtös mozgalom múltjáról és az utánpótlás-nevelés fontosságáról beszélt, hozzátéve, hogy Ausztriában például már 5-6 évesen csatlakoznak egy-egy csapathoz a fiatalok.
A gálavacsorára a domonyvölgyi Lázár Lovasparkban került sor. A program egy fáklyás történelmi lovasbemutatóval kezdődött, majd a vadászkompánia átvonult a Lázár Zoltán és Lázár Vilmos fogathajtó világbajnokok – ráadásul mindketten vadászok – relikviáiból, pályafutásuk jelentősebb eseményeit felvillantó fotográfiáiból összeállított kiállítást bemutató múzeumba. A vacsora felszolgálása előtt, a konferencia záróakkordjaként Feiszt Ottó, az OMVK elnöke és Oláh Csaba, VKE elnöke aláírta a Magyar Vadászetikai Egyezményt, amelyben deklarálták, hogy a két szervezet együtt fog működni a Magyar Vadászetikai Kódex elkészítésében.
A magyaros ízeket felvonultató fogások után az amúgy is fergeteges hangulatot tovább fokozta a nótás kedvű résztvevők cigányzenével megtámogatott alkalmi zenekara és Oláh Csaba pohárköszöntője, melynek során megköszönte mindenkinek a segítségét, aki az elmúlt két évtizedben támogatta és segítette a Vadászati Kulturális Egyesületet, egyúttal reményét fejezte ki, hogy az I. Nemzetközi Vadászati Kulturális Konferencia nem volt hiábavaló és az elhangzott előadások, valamint a zárónyilatkozatban megfogalmazott gondolatok előremozdítják a vadászati kultúra ügyét.